...vagy legalább próbálkozzunk vele, aztán majd kiderül meddig jutunk.
Az előzményekből kiindulva nem fogunk túl messzire. :-)
Annyiszor gondolkozom rajta, hogy újra el kellene kezdeni blogot írni.
A Házistenkirálycsászár szerint velünk él a tábornok: Aloysius Alzheimer (hát, milyen szép neve van!?), aki eldugdos dolgokat a lakásban és időnként törli az emlékezetünket. Mondjuk, a Házisitenkirálycsászár szerint velem van igen szoros kapcsolata Aloysisnak, de az a rossz hírem, hogy ők is elég közeli kebelbarátok. Nem mondom, hogy gyors ütemben hülyülünk...csak időnként a feledés sűrű szövésű vászna borít jótékony fátylat a dolgokra. ebből következik, hogy vagy nem emlékszünk dolgokra, vagy ha véééletleeenüüül emlékszünk, akkor nyíííílván mindketten máshogyan.
Szóóóvaaal....lehet, hogy újra el kellene kezdeni blogot írni. Tudoom, ez olyan ideje múlt... :-/
A facebookra semmit nincs kedvem kitenni (megint ritkítani kellene az ismerősök számát). Instára meg a telefonról teszem a képeket, nincs kedvem kisregényt pötyögni hozzá . Így aztán kizárásos alapon marad a blog.
Mivel 2019. november végi az utolsó bejegyzés (és már előtte sem erőltettem meg magam blogtanilag) ezért aztán bátran elmondhatom, hogy igen nagyon sok minden történt azóta. Bár emlékeznék akár csak a töredékére is! :-)
Címszavakban (amikről akár írhatnék is egyszer majd bővebben, amíg halvány emlékeim vannak legalább...)
-Írisz
-Graz
-Családom és egyéb állatfajták
-Dexter és Pipike
-Iván
-Ház
-Kert
-Kisfiam ma 37 éves (teatyaúúúristen! Hogy megöregedett?! Hova lettek az évek?!?!)
-.....és még 1000 más dolog....
