2016. június 30., csütörtök

Újra elkezdtem hímezgetni

...ha már dolgozni kell járni, legalább valami értelmeset is csináljak bent a nyári szünetben.

Igen nagyon látványos darab! :-) 
...és ebből még akár mit is ki lehet hozni! :-) 
Ja! 
...és elkezdtem egy madárijesztőt is! 
Picike minta!!! Pillanatok alatt kész is lesz! 
Jó kis ujjgyakorlat!
...gondoltam ezt első ránézésre.
....meg amikor a minta a kezemben volt.
...meg amikor elkezdtem összeszedegetni a fonalakat.
Aztán fonal szedegetés közben (persze nincs itthon meg az összes szín hozzá!) "kissé" reá csodálkozódtam... 50!!!! moooondoooom Ö-T-V-E-N!!! színből áll a képecske! Nooormális??? 85 x 134 öltés, és nem ám telibe hímezve! 
Hiába, naaa! A rutin mega zévek! Hogy én mindig beválogatok! 
...mentségemre szóljon, hossszaaaasaaan keresgéltem, mire találtam valami kedvemre való mintát. :-/ 

D.

2016. június 27., hétfő

Staycation - idén is!

Idén is kikiáltottam a nyarat és a nyaralást a mai nappal! :-)
Túl az  érettségiken, bizonyítvány íráson, év végi idiótaságokon... úgy döntöttem innentől kezdve minden nap vakáció! :-)
Naná, hogy idén is itthon nyaralunk!
....viszont azt egész augusztus végéig.
Az elmúlt két hét folyamatos munka... 2 hét alatt kb. 30 óra túlórát sikerült összeszedni. :-/ Persze nem fizetik ki és általában lecsúsztatni sem sikerül...de majd idén!!! A héten többé-kevésbé beáll a nyári időszámítás a munkában. 8-14-ig illetve szerdán (ügyeleti nap) 8-15 óráig dolgozok....jóóóó délelőtt dolgozgatok, aztán majd hímezgetek, kötögetek, meg leginkább írom a suli befejezéséhez kellő portfóliót az elmúlt 2 évről. :-/ Hááát, megszakadni nem fogok! :-) Elvégre meg is vagyok becsülve, meg is vagyok fizetve! Ja, nem! Ezek közül egyik sem! :-D
Közben rá is jöttem, hogy kicsit hazudós vagyok...a nyár/vakáció/nyaralás nem is ma, hanem  múlt hét kedden kezdődött. Megnéztük a Szemfényvesztők 2-t MOZIBAN! :-) Na, azzal kezdődött az idei staycation!
Szeretem ezt a minden nap nyaralunk projektet! :-) Jó, nem minden nap működik 1005-on, de a legtöbb nap igen! Apróságokkal (fagyi, séta, virág szedés, rácsodálkozás a megszokott környezetre, kerti sütögetés stb.... semmi extra nagy dologra nem kell gondolni!) amik mégis kizökkentik az embert a hétköznapi rohanásból, taposómalomból. Nálunk bevált! :-) Szerintem mind a ketten szeretjük ezt a fajta nyaralást is. Kell hozzá némi tudatos(abb) odafigyelés, hogy végre megint minőségi időt töltsünk együtt, ne csak úúúgy tapossuk a gyorsan múló hétköznapokat egymás után. Szeptembertől úgyis kezdődik megint a zidegbaj, kapkodás, rohanás. :-/ Legalább a nyarat élvezzük ki maximálisan a lehetőségekhez képest!

D.

2016. június 21., kedd

Életjel szerű összefoglaló

Valahogy nem megy nekem az írás ebben az "új életben". :-)
Kicsit mintha elveszett volna a sosem volt "írástudás". Jóóóó, ha a tudás nem is, de a kényszer az igen. Valahogy nem fontos, hogy írjak. ...és nem is nagyon van aki olvasná. :-D
Illetve nem is teljesen igaz.
Időnként hiányzik a blog. Az írás és a képek.
Szóóóóvaaaal....lehet, hogy vissza kellene szoknom ide.... mondjuk...sok írnivaló nincsen.
Olyan lassúcskán, hömpölygősen folyik az élet. Nyugalomban. Nem minden pillanatban felhőtlenül boldogan, de többé-kevésbé egyensúlyban. És ez elég jó. Asszem. :-)
A házon nincs nagy változás. Apránként haladgatunk dolgokkal. Az alsó szint most is kb. üres. :-)
...de legalább van idő mindent jóóóól átgondolni. ;-)
...és azt hiszem az egész kapcsolatunk ilyen...lassan haladós, jól átgondolós. :-)
...de azért jöhetne már az a gyökeres változás végre, amin november óta munkálkodunk!
Na, szóval életjel!
Élünk ám még!
Tök jól vagyunk!
Pötty teljesen jól beilleszkedett a családba. Továbbra is mindentől képes rettegni, de fél év után képes kimutatni a szeretetét és a ragaszkodást. Szerintem egy ilyen hányatott sorsú kutyától ez már igen szép teljesítmény. Az ül, marad, fekszik parancsok (és az összes többi ami kutyáknál elvárás lenne/lehetne) továbbra sem igazán hatják meg. :-) Pórázon első pillanattól szépen sétál, erdményként fel tudjuk mutatni, hogy már régóta el merjük engedni és hívásra rohan vissza hozzánk. A séták hosszához is kezd hozzá edződni, bár amikor nyíl egyenesen előre kezd csak haladni.... na, akkor tudjuk, hogy tele a tűsarkuja és már csak az otthon, édes otthon (és a vacsora) lebeg szemei előtt és csak ez viszi előre. :-)
...és decemberben még nem gondoltam volna, de megszerettük ezt a kis idétlen, szerencsementes kutyácskát. :-) Annyi benne az akarás, a jóindulat, hogy nem lehet nem szeretni. (pedig erős kétségekkel indult a kapcsolatunk)
Döme továbbra is egy angyal, kutya formában. :-)
A HáziIstenKirályCsászár is megvan. Talpig férfi. (az összes hibájával együtt, természetesen! ;-) )
Én?
...hát, én meg csak én vagyok! Továbbra is! Semmi változás.
Nem lettem sem kedvesebb, sem aranyosabb, sem soványabb. :-/ :-D




D.